Hovikölykök

A hétvégén nemigazán volt jó idő, szinte minden nap zuhogott egy kicsit. A kölykök a vackukból vagy az eresz alól nézték, hogyan szakad le az ég.

Vasárnap délután látogatókat vártunk, az eső viszont vígasztalhatatlanul ömlött. Az eresz alatt én még csak elférek velük, de még 3-4 ember már aligha, úgyhogy felpakoltam a csapatot és visszaköltöztünk a garázsba.

Mit mondjak, nagyon lelkesen néztek újra körül ott, ahol először kinyílt a szemük. (Én meg lelkesen takarítottam utánuk :)). Aztán jöttek a vendégek, mindenki örült, sokat beszélgettünk a kutyanevelésről, tartásról, tudnivalókról.

Este már újra a kennelrészben tudtunk vacsoráztatni, utána szépen megcsináltuk a szokásos barikádot, majd elégedetten mentünk aludni.

Reggel meg csak hat kölyköt találtunk. Hol a másik három? Nem kellett sokat keresni őket, éjszaka szépen meglógtak, a régi macskaajtón belógtak a garázsba és ott érezték jól magukat. Úgy látszik, tetszett nekik az előző délutáni játék odabent. A hírt hallva látatlanban meg tudtam mondani, hogy Alfonz és Árnika a három kópé között van, a harmadik meg Ametiszt volt, ő is elég ugrabugra típus :)

Így most már nem a félméter magas lappal próbáljuk elzárni a kijáratot, hanem a normál ajtóval.

A héten látogatott minket Mangó is, szegénynek a dupla alom miatt nincs túl sok szabad ideje. Közben a kölykőcök elégedetten nyargalásztak a kertben, már amelyiket éppen nem vizsgáltuk, megnéztük a fogakat, golyókat, minden rendben.

Most már naponta kétszer, délelőtt és délután is kint deríthetik fel a terepet, félelmetesen gyorsan kiismerték magukat. Éjszaka és etetések után vannak becsukva csak egy kis pihenőre (no meg ha jön az eső).

Tegnap egy kis pánik jutott a részünkre, Alfonz egyszerűen nem akart vacsorázni. Szerencsére Gabi emlékezett rá, hogy egy leesett kenyeret valaki elcsent, így most a tettest is beazonosítottuk. Szerencsére ma reggel már kutya baja sem volt.

Erről jut eszembe, a hétvége óta már csak a kölyöktápjukat kapják, amit 5-6 hónapos korukig fognak enni. Vagy össze kell törni a szemeket, hogy negyed óra alatt is beázzanak, vagy egy-másfél órát kell hagyni az egészeknek. Már Ametiszt is teljes sebességgel eszik, most Áfonya az, akit ki kell emelni a többiek közül, hogy nyugodtan befejezhesse a kajálást.

Újra elszaladt egy hét, és nagyot változott a kölyökcsapat. Először is a kis szemek kiváncsian bámulnak a világba, és egyre érdekesebb dolgokat fedeznek fel. Például egymást. Lehet egymásra mászni, ráülni, harapdálni, nyalogatni, mancsolni a többieket.

A harapdáláshoz fogacskák is kellenek, és bizony már érezni, hogy előbb felül, majd alul előbújnak a kis metszőfogak.  A rajzosaknál minden kis orr frissen boxolt fekete, a szőkéknél is egyre foltosabbak és pigmentesednek.

A járás már stabil, éppenhogy csak nem szaladnak, és nem könnyű őket felbillenteni. A kis farkak vidáman integetnek jókedvünkben, ami garantált, ha anya etet. Mivel mindenki nagyot nőtt (a legnagyobb 1,5 kg, mindenki 30-40 dkg-t gyarapodott egy hét alatt), egyre nehezebb egyszerre elférni szoptatásnál. És akkor bizony keményen megy a helykeresés, nem könnyen adják át a helyüket a másiknak. De amikor mindenki a helyén van, gyönyörűség hallgatni a nyeldeklést, szuszogást.

Kistényérból reggel és este kapnak tejpótlást, néhány nap alatt mindenki belejött.  Például a gazdi is :) Először egyenként, aztán kettesével, most már hármasával esznek, és ez marad is, amíg nem veszünk több tányérkát. Egy nagy doboztetőbe teszem őket, és most már egy törölközőt is teszek bele, így most már szinte soha sem lesznek maszatosak. Ehhez azért az is kellett, hogy ők se lépkedjenek bele, folyamatosabban egyenek és ne pottyantsák bele a fejüket a tányérba és ne is borítsák fel azt.

A héten még volt levegőztetés (nagy visongással az új hely miatt), aztán néhány nap szünet az eső miatt, de ma már újra ki tudtunk menni a szabadba.

A hangok amiket hallatnak egészen változatosak és kifejezőek. A kis makogás jelenthet  hívást, méltatlankodást, felhábotodást, de elégedettséget is. A visongás áltatlában anyának szól, és vagy az újtól való kis félelmet jelenti, vagy azt, hogy ehetnénk már, elég a takarításból, csüccsenj le. Persze ezt se győzi kivárni mindenki, van aki ügyesen, két lábra támaszkodva feléri a ciciket. Enyit arról, miért is állt két lábra az emberiség :)

És van persze, a határozott kis harcias ugatás. Ebben Aladin a legjelesebb. Leül, és kijelenti, hogy ő a legnagyobb. A nagyobbakat mondjuk ez annyira nem érdekli ... Alfonz méltóságteljesen nézelődik, Abos a legjobb evő, Argo kiváncsian szemléli a világot.

De ebben (a kiváncsi szemlélődésben) Árnika a legjelesebb, nem nagyon lehet kizökkenteni a nyugalmából, eltéríteni az akaratától. Ő a kis felfedezőnk, legelőször ő fog kimászni a dobozból, az biztos.

Arwen méltóságteljesen eszik, a képet csak az rontja le, hogy ő az, aki legtöbbször beleteszi a pracliját a tányérba. Alma is jó evő, és talán a legjobban ő fogadja az ember simagatását és kényeztetését, nagyon barátságos. Ametiszt és Áfonya nyugodt, kiegyensúlyozott, szépen komótosan, de megbízhatóan esznek.

És ki az aki legjobban szereti a tejpótlót? Hát igen, Zenta mama ugyancsak édes szájú, és él hal a finom édes tejért!

Most már mindenki igazi, dögönyözni és dédelgetni való kis kölyökkutya lett :D

A két hetes kor is eljött, sokat nőttünk és változtunk is egy picit :)

Megjelentek a kis szemek is az eddig becsukott szempillák mögött, és szép lassan teljesen ki lehet őket nyítni. A kis lábacskák már nem nullkilométeresek, mindenki szépen össze tudja gyűjteni őket, és óvatosan rájuk állnak, néhány lépést - még ügyetlenül - botorkálnak.

Délután a kertben is kint voltunk levegőzni, szokni a kinti világot. Kezdem nekik előkészíteni az elzárható hátsó részt, ami nemsokára az ő kis birodalmuk lesz.

Kéthetes korban az egészségüggyel is törődni kell: megkapták az első féreghajtó kezelést.

Az egész a kötelező mérlegeléssel kezdődik (az adagolás súlyfüggő) 0,8 - 1 kg között vannak, nagyjából a születési súlyuk duplája. A tubusos paszta nekem is újdonság volt, először az ujjamra próbáltam tenni, de túl folyós, lefolyott róla. Így közvetlenül a szájukba kapták. Persze mindenki furcsálta a dolgot, de nem tűnt úgy, hogy különösebben kellemetlen lett volna nekik. Zenta is megkapta a tablettáit, és most már muszáj volt a felnőtteket kullancs ellen is kezelni. Valdóban szerencsére már jó régóta nem találtam kullancsot, de Zentában igen, csak nem mertem a vemhesség vége felé illetve a szoptatás első heteiben kezelni.

Zenta nagyon lelkiismeretesen takarít, nyalogatja a kis hasakat és tünteti el a nyomokat. Persze mi is rendszeresen cseréljük alattuk a petbedet. Ez egy speciális szőrös kutyaheverő, ami a nedvességet azonnal lefelé továbbítja, így a felülete mindig száraz. A szőrszerű szálak úgy látom, mind a kölyköknek, mind Zentának bejönnek. Ez alatt a takaró alatt van egy kartonpapír (a nedvességet elnyelni) alatta pedig a fapadló.

A kinti pokróc persze nem ilyen fejlett, még ideiglenes és csak egy padlószőnyeg darab van alatta.

A szoptatás sajnos nem Zenta kedvence, a felső négy cicijét kenegetnem kell, mert kisebesedtek. De azért hősiesen teszi a dolgát, és akik legalulra kerülnek, igazán jól járnak, mert ott jön legbővebben a tej. Persze ha tudok, igyekszem úgy intézni, hogy a legkisebbek jussanak oda. Eddig is volt furkálás a cicikért, de most már, hogy lábra is tudnak állni, és meg is erősödtek, már komolyan arrébb tudják tenni egymást.

Aztán ha anya megjelenik, egyből óriási nyüzsgés kezdődik, alig tudják kivárni a takarítás végét, de hiába nyújtózkodnak, még nem érik el Zenta hasát, ha áll. Ilyenkor a hangjuk is előjön, a leghangosabbak Aladin (sötétzöld rajzos k.) és Árnika (narancs rajzos sz.).

Ma leköltöztettük a kölyköket az emeletről a garázsba. Az emeleti helyről tudni kell, hogy a legmelegebb hely a házban, déli fekvésű és közvetlenül egy ablak alatt volt. Zenta már nagyon lihegett, és gyakran lesétált a lépcsőkön legalulra hűsölni akkor is, amikor nem tudot kimenni a kertbe.

Bepakoltam a fáskosárba egy törölközőt, és rá a kölyköket, és kivittük őket kívülre Luca felügyelete alatt, hogy addig is levegőzzenek a napsütésben, és készült róluk néhány fotó is.

Zenta folyamatosan őrizte a kosarat, Valdó megpróbálta megnézni, de csúnyán kikapott.

Én közben átköltöztettem a ládát a garázsba, az eredetileg kiszemelt helyre, plédcsere, infralámpa bekötés, stb. Az infralámpát fent már nem használtuk, mert éjszaka is 20-21 fok felett volt a hőmérséklet, itt viszont a stabil 16 fok miatt állandóan menni fog egy ideig. A hőmérőt is a ládához raktam, 20 fok körüli állandó hőmérsékletük van a kicsiknek.

Ma egy hetesek a kölykök, mindegyik új szalagot kapott, méredzkedett, és megegyeztünk a lányok neveiben is. Összeírtuk a szóba jövő összes nevet, majd mindenki kiválasztotta az öt kedvenc nevét. Az Alma és az Áfonya szinte minden listán vezetett, végül a másik háromnak az Arwen, Ametiszt és Árnika név jutott.

Rögtön adódott a lila szalagos kis fekete tündér nevének az Arwen. Áfonyát felhívtam telefonon, hogy ha már a nickjét adjuk az egyiknek, válassza hozzá a kiskutyát ő. A legsötétebb rajzost választotta, világoszöldet - aki leginkább az Anonymus őseire üthetett. Árnika lett a másik fekete, narancssárga szalaggal, ő úgyis Budakeszire kerül, és egy Csongor mellé pont jó lesz egy Árnika :).

Alma lett a kis kedvenc legkisebb, téglavörös szalaggal (erre szokták mondani Mangóék, hogy terakotta). A nagyon szép rajzolatú barack szalagos lett Ametiszt.

A fiúk már tegnapelőtt hasonló módszerrel megkapták  a nevüket. A legnagyobb, világossárga kapta az Alfonz (Alfi) nevet. Ő mindig az első, méltóságteljesen bekajál, egyszerűen mindig jó helyen van. Neki természetes, hogy mindent jól csinál. A másik nagy, sötétkék lett Abos (Abo), ő nagyon hasonlít rá színében és méretében. A világoskék Argo világosabb árnyalatú mint a másik kettő. Az erős rajzolatú sötétzöld lett Alagi (esetleg Aladin), ő olyan, mint Argo, kisebb és nagyon élénk mozgású.

Nagyon örültem, hogy szépen pigmentesedik a szőkék orra is, a töbieké már mind koromfekete. Valdó fekete színe úgy néz ki, jót tesz az alomnak. Ja, és átestek az első körömvágáson, az első tappancsaikon az éles kis karmokat lecsippentettem, hogy Zentát ne karmolásszák nagyon. Közben persze én szereztem néhány csíkot :)

Eltelt néhány nap, szépen beállt a rend. Izgalmak persze voltak bőven.

Másodikán első dolgunk volt Zentát elvinni állatorvoshoz ellenőrzésre. Ultrahang, vizsgálat, ami kell. Szász dokitól kaptunk egy üvegcse oxitocint és egy marék fecskendőt, hogy reggel és este is adjunk neki fél ml-t a bőre alá. Hurrá, ezt az injekciózást is el kell kezdeni egyszer az életben.

Az első injekció hatására még ürült, de később már szinte nem volt semmi. Zenta már az első látogatókat is vidáman fogadta, de Valdót nem engedi a láda közelébe. Először csak ránézett, Valdó már ment is le a lépcsőn. Ezt nem vettem észre, másodszor is megpróbáltam megmutatni neki a kölyköket, no akkor Zenta már négylábra pattanva igencsak kifejezte nemtetszését. Hihetetlen, hogy ez a szelíd kutya milyen félelmetes tud lenni.

 Az étvágya rögtön megugrott, háromszor kapott az elején száraztápot. Nem igazán szereti, de a kezemből elropogtatta.

Az első nap csökkent a kölykök súlya, Zentának nem igen volt teje. Ezért hamar átálltunk, hogy minél nedvesebb tápot kapjon, főtt csirkét, levest, tejterméket. Szerencsére a picik gyarapodásnak indultak, és egyre kerekednek.

 Mangó és Áfonya is volt látogatóban, Mangóéknál most van két alom Teklától és Quendytől, így Valdónak vannak új féltestvérei. Áfonyáéknál is van Zoénak alma, ők már öt hét körül járnak. Sok hasznos tanáccsal láttak el, Mangó ellenőrizte e kölyköknek nincs-e farkaskörme (nem volt egynek se) és megnézték jól határoztam-e meg a kiskutyák színét és nemét :D . Nagyjából jól :D

Hajnalban megszülettek Zenta és Valdó kölykei; 9 kiskutya: 3 szőke kan, 2 fekete szuka, 4 rajzos (1 kan 3 szuka)!

Már napok óta vártuk a nagy eseményt, hétvége óta készültségben voltunk. A 9 hét elvileg pontosan ma járt volna le, de az ultrahang szerint 8-9 kölyköt vártunk, és úgy gondoltuk, több kiskutyánál előbb megkezdődhet a szülés. Zenta áthúzta a számításainkat és pontosan a tankönyv szerinti 63. napon megszülte a kölyköket.

Két helyet készítettem neki elő, egyet a garázsban (már napok óta nem mertem kint hagyni a kertben éjszakára) és a ládát az emeleti ajtónál. Úgy gondoltam, hogy lent lemegy majd a dolog véresebb része, és utána majd felhozom a melegebb és naposabb, ráadásul sokkal könnyebben felügyelhető helyre őket.

Zenta megint csak másképpen gondolta, és késő este felkéredzkedett a családhoz az emeletre, és szépen lefeküdt a ládába, amit már elkészültekor is megmutattam neki (de akkor rögtön hátat fordított neki és lecammogott a lépcsőn ki a kertbe). Amikor éjfél körül lefeküdtem én is, meglepve láttam, hogy ott szuszog. Lefekvéskor Gabi mesélte, hogy Zenta kint kereste a helyét, ő felhívta és a kuty rögtön betelepedett a ládába. Nagyon reméltem, hogy reggelre meglesznek a picik és megpróbáltam aludni.

Fél egy körül kimentem ellenőrizni, hogy van, és pont akkor nyalogatta az első kis fekete kölyköt. Persze rögtön mentem papírvattáért, infralámpáért a garázsba; mérlegért, papírért ceruzáért, fényképezőért, hogy minden szépen meg legyen örökítve. Mire elkezdtem ébresztgetni a családot, már hárman is megszülettek. Innentől Gabi és Luca is figyelte az eseményeket, de Luca volt az, aki végig kitartott, és az utolsó két kölyöknél is felkeltett a mérlegeléshez és szalagozáshoz.

Mindegyik picurt Zenta először fényesre nyalta és teljesen eltakarított körülötte mindent. Amikor már szépen külön volt, és nem zavartuk az anyát, megmértük a kicsit és raktunk rá szalagot, ami azért szükséges, hogy később a fényképeken mindegyik azonosítható legyen születésétől fogva, és meg tudjuk különböztetni a nagyon hasonlókat is. Most még nem adtunk nekik nevet, megvárjuk, hogy kicsit nagyobbak legyenek, addig is gyűjtjük az ötleteket és várjuk, melyik név passzol majd jobban a babszikhoz.

Végül a szülés negyed négykor fejeződött be, ekkor született meg a kilenc kölyök közül a legnagyobb, a sárga szalagos szőke kis kan. A sorrend:  1. fekete sz, lila szalag; 2.  rajzos sz, világos zöld; 3.   szőke k, sötétkék; 4. fekete sz, narancs; 5. rajzos sz, téglavörös; 6.  szőke k, világoskék; 7.  rajzos k, sötétzöld; 8.  rajzos sz, barack; 9.  szőke k, világossárga.